A Bakk család bemutatása
- Dátum: | Bakk Alapítvány | Írásaink
Primor Bakk V. István Dr. idősebb fiúként a székelyföldi Szentkatolnáról elszármazott, Magyarországra költözött és itt házasodott meg. 1918. október 25. Szent István kórházban sebész orvosként dolgozott és Budapesten halt meg spanyol influenzában. Ő általa lezárult a Székelyföldön töltött 451 év.
Fia primor szentkatolnai Bakk István Endre már Magyarországon, Nyíregyházán született 1916-ban. Trianon Erdélyben érte a családot. Dr. Bakk Istvánné – született Füstér Julianna Terézia – fiával, Istvánnal és édesanyjával Radoszta Júliával Erdélyben, Kolozsvárott telepedtek le.
A hercegi és grófi Füstér család Katalóniából származik. A Füstéreket a 13-ik századtól ismerjük Spanyolországban.
A Füstér család I. Jakab (1208. február 2. - 1276. július 27.) királysága idején Aragónia, Valencia és Mallorca birtokosok Baleár Mallorca szigetén, továbbá Valencia, Alicante, Barcelona, Castellón tartományban, III. Alfonz (1265. november 4. - 1291. június 18.) aragóniai király idején a Füstér család tagjai várakat építettek: 1248-ban a katalóniai Xativában és Peniscolában, 1263-ban pedig Alcoyban, továbbá 1290-ben Cocentainában, 1296-ban Albaidában, 1300-ban Sant Mateuban, 1306-ban Valenciában is. A család egyik ága a Kapisztrán Szent János kormányzóból vált ferences szerzetes által szervezett keresztes sereggel került Magyarországra, ahol családot alapított. Ennek késői leszármazottja a Váli Füstér Ferenc Ürményi országbíró tiszttartója. Ezen családhoz tartozik Füstér Imre Székesfehérvári bútorgyáros lánya Füstér Julianna Terézia, kinek férje primor szentkatolnai Bakk István orvos volt.
Bakk István Endre 1941-ben visszatér Magyarországra. Ő tudatában volt a családjának az ókori királyszkíta múltjáról. A magyar királyság Tripartitumának Hármas könyvének a törvénygyűjteménye: III. rész, 4. czim:
„Az erdélyi scithákról, kiket székelyeknek hívunk. Vannak ezen kívül Erdély ’vídékein a ’scyta néptől Pannoniába első bejövetelekor odaszakadt scythák, kik kiváltságos nemesek, mi őket (magyarul székelyeknek) romlott (diák) néven siculusoknak nevezünk; törvényök és szokásuk egészen különböző; a ’hadakozásban igen tapasztaltak; az örökségeket és hivatalokat (régi szokásként) nemzetségek és ivadékok ’s ivadéki ágak szerint osztják fel maguk között…”
Bakk István Endre elzárkózott a magyarországi király nélküli királyság és az utána következő mindenféle politikai formációtól. Nem töltött be semmilyen hivatalt és nem volt tagja semmilyen pártnak, így a fasiszta és kommunista pártnak sem.
Az 1945 utáni államosítás által érintett történelmi családokat, nagypolgári és nagyiparosokat mellőzték az 1988 és 1990 között zajló Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásoknál.
Hallgatólagosan az államosított vagyon privatizációját emelték be, melyek lényegi pontjai mögött, az 1945 előtti múlt képviselőit kihagyva alakították ki az egyes témákat. Fontossá emelve legitimitáció nélkül jövőképeket fogalmaztak meg.
A CILANE tagszervezetek döntéséhez csatlakozva Bakk István Endre festőművész létrehozta a rokonunk Bakk Endre Kanonok nevét viselő alapítványt 1990. október 11-én. Bakk Endre kanonok a Bak és Jancsó család történetét írta meg, amely a Bakk család Székelyföldi időszakának 1467-1883-ig tartó idejét öleli fel. Bakk Endre a székelység őstörténeti múltjára, így a családunk eredetére sem tért ki. Abban az időszakban a Habsburg hatalmi adminisztrációt és birodalmi irányt a németesítés uralta, ezért a család a történelmi orientációjánál ezt a kérdést nyitva hagyta, mint ahogy írta, ezt a kérdést az utókorra hagyta. A család nevének történetéről általánosságban beszél. A Bakk család szerepel a Révai és a Pallasz nagylexikonokban is.
Eljött az idő, amikor az Egyesült Európában a történelem fontos, mert a mai politikai és viszonyrendszert adja. A történelmi múltunk a családi múltat teljes egészében a kibővített Bakk családtörténetben be kell mutatni. A változó történelmi korszakok, illetve a semmisnek ítélő társadalmi korok hatásainak nem engedve, a változást okozó idő dacára is a Bakk család több mint 850 évével és a történelmi múltjával az európai dinasztiákkal azonos.
A Bakk család szkíta múlttal, – nem királyi akaratból – reneszánsz arisztokrata család. III. Béla király időszakában 1172-től a királyszkíta Mok nádorral indul a Bakk nemzetség. A Bakk család ágai a magyar történelemben: grófi Bak (Karlovics II. János bán 1521.); báni (Korbáviai Bakk 1259-ben Dalmát és Horvát bán); primori rangot (Hatolykai Bak II. György 1602.) viseltek és Magyarország reneszánsz időszakában kimagasló szerepet vállaltak Berendi Bak János zászlósúr (1444); 1264-ben IV. Béla király idejében a Bak ugocsai és erdődi comes; 1321-ben Károly Róbert király idején Bak ungi comes.
A gróf (comes) Bakk család tagjai szabad urakként (liberi domini) az 1300-as évektől örökös, vármegyei hatóság alól kivett, magánjellegű immunitási területek birtokosaiként teljesen szabad földesúri hatalmat gyakoroltak. A Bakk család tagjainál Horvátországban maradt meg legtovább a grófságoknak a különleges területe. A Magyar királyságban nem sok grófság keletkezik, ám megemlíthetjük a következőket: a király szkíta székelyeknek Székelyföld és a magánjellegű grófságok közül a Bakkoknak a korbáviai; a Cilleieknek zagorjei grófsága, melyet Mátyás király 1463-ban Vitovecz Jánosra ruház; a Bazini, a szentgyörgyi, a besztercei, a Szapolyaiak szepesi és Corvin János hunyadi grófsága. A többi grófságnál nem tudjuk biztosan, hogy nem egyszerűen csak ispánságot jelent-e a comes elnevezés. Az 1495. évi 15. törvénycikk azonban a grófoknak, illetve mindenkinek az ilyen külön jogát megszüntette, ezzel a felsorolt összes grófságot megszűntették.
A 14-ik század folyamán a „bárók" megjelölést kizárólag az ország fő tisztségviselőire alkalmazzák. 1444. április 18-án, Budán az országgyűlés rendjei megerősítik I. Ulászló dekrétumát, ebben megtalálható a teljes, a diéta résztvevőinek jegyzéke. Ezen a rendi korszakhoz tartozó 1444-es országgyűlés az ott résztvevő országnagyokat (bárók) és előkelők neveit tartalmazza, többek mellett Hunyadi János és berendi Bak János nevét is. A Hunyadiak és a Jagellók korában már nemcsak őket, hanem a leghatalmasabb főúri családok tagjait is értették alatta, akik 1487-ben az ország „természetes báróiként" (barones naturales) kezeskednek a sankt pölteni fegyverszünet megtartásáért. Mátyás király után a gróf Bakk család tagjainak, mint főrendeknek Horvátországban a királlyal szembeni különállásukat határozottabban az 1495. évi 25. törvénycikk rögzítette, továbbá a nagybirtokos arisztokráciát, mint rendet is szabályozták, ebben arra kötelezte a királyt, hogy az országgyűlés összehívása előtt tartozik a gróf Bakk család tagjait, a főpapokat és a főurakat összehívni, hogy az országos főtisztekkel és tanácsosokkal az országgyűlés tárgyait megtárgyalja. A zászlós urakat az 1498. évi 22. törvénycikk saját bandérium tartására jogosítja fel, akik már az 1505-i rákosi országgyűlésen barones cím alatt külön rendként sorakoznak fel a többi főrend (proceres) és a megyei nemesség küldöttei előtt.
Az 1500. évi 10. törvénycikkben rögzítve van, hogy a főpapoknak és a báróknak joguk van a király tanácsában való helyhez. Megerősíti ezt a jogot az 1518. évi 39. törvénycikk, amelyben a kisebb tanácsnak a tagjait név szerint felsorolja és kimondja, hogy a többi tanácsos joga épségben marad. A 15-ik század végén tehát már törvények is vannak a zászlós uraknak az országos ügyekben való befolyásáról. Mint minden jogfejlődésnél, itt is megelőzik a tények a törvényeket. A báróknak – akiket e korban még consiliariusoknak is neveznek – e joga azonban a 16-ik század elején már mindenki által elismert és alkotmányunkba illesztették.
A királyi kúriában, azaz a királyi tanácsban való Bakk család részvétele nemcsak a családé, hanem a királyé is, ahol a család a többi zászlósúrral, vagyis a bárókkal (baro naturales) csak az olyan királyi rendeletek végrehajtását engedték meg, melyek nekik is megfeleltek. A királyi tanácsban a Bakk család részvételi joga nem volt ugyan még szabályozva, de a Bakk család gondoskodott róla, hogy fiaik még az ő életükben szintén részt vegyenek a tanácsban. Ezzel aztán örökletessé is tették a királyi tanácsban való részvételt. A királyi tanács e korban tulajdonképpen a törvényhozó hatalom és ezért, amikor a következő korban a törvényeket összegyűjtik, a királyi tanács határozatait is felveszik e gyűjteménybe. Ugyanekkor a királyi tanácsnak e jogát a zászlósurak különféle ligái a maguk részére akarják lefoglalni. E törekvések között a legérdekesebb a sárkányrendé. A Bakk családból Korbáviai Bak János Zsigmond király asztalnokmestere alapító tagja volt az 1408-ban létrehozott Sárkány lovagrendnek. A sárkányrend formáját tekintve nem liga, alapszabályait s ezek szellemét tekintve azonban az. Az alapszabályba foglalták, hogy a király köteles az országos ügyeket a rendnek legalább öt tagjával megtanácskozni. Ennek hatására iránymutatásként külön intézmény fejlődik, az úgynevezett kisebb királyi tanács a befolyásuk fenntartására, ezért állandóan a királyi udvarban tartózkodnak. A sárkányrend formáját tekintve nem liga, alapszabályait s ezek szellemét tekintve azonban az. Az alapszabályba foglalták, hogy a király köteles az országos ügyeket a rendnek legalább öt tagjával megtanácskozni. Ennek hatására iránymutatásként külön intézmény fejlődik, az úgynevezett kisebb királyi tanács a befolyásuk fenntartására, ezért állandóan a királyi udvarban tartózkodnak.7. törvénycikk ki is mondja, mikor úgy intézkedik, hogy a kormányzó mellé választott kisebb tanácsba a nádor, országbíró, két főpap, két zászlós úr mellé hat nemes is választandó.
Mindez élesebben Hunyadi Jánosnál: a kormányzói tanács két főből álló állandó tagjai Berendi Bak János és Orbovai László. A Bakk család a tanácsban egyesült nagybirtokosok, a zászlós urakkal együtt nagyobb hatalmat képviseltek, mint az országgyűlés, melynek összehívása tőlük függött; ha pedig az összehívott országgyűlés valami olyat határozott, ami nekik nem felelt meg, akkor megvétózták annak királyi szentesítését. A 15-ik században nem tettek különbséget a tanács és az országgyűlés határozatai között. A király rendeletei és a királyi tanács határozatai közt sem tettek különbséget. Az az intézkedés, amit királyi rendeletnek lehet nevezni, a tanács határozatai, valamint az országgyűlés határozatai lényegükben nem különböznek egymástól. Mindegyik érvénye a báróknak nevezett tanácsosok hozzájárulásától függ. Ezért kerülnek a magyar országos törvénytárba (Corpus iuris Hungarici-be) az olyan határozatok, melyek csak a királyi tanácson mentek keresztül, mint az 1404. évi 1. törvénycikk az 1405. évi decretum minus az 1411. évi 4. törvénycikk. Ezért szednek sokszor még adót is az ilyen formában létrejött decretum alapján. Ez 1439 óta a király a Bakk család tagjaival és néhány főúrral adót vetett ki. Mátyás király is bevonja a Bakk családot az adó beszedésnél: Berendi Bak Boldizsárt trencsényi dikátort 1484-ben. A Bakk család tagjai a királyi tanácsban egyesült főurakkal és főpapokkal 1439-ben kikötik, hogy a király tartozik más országaiban is a török elleni háborúra ugyanekkora adót kivetni. Mátyás alatt az adószedésnek pedig ez lett a rendszere.
A középkorban a Bakk család tagjai nagybirtokos arisztokrataként született törvényhozók már akkor, amikor a nemesség is személyesen megy az országgyűlésre, ám ez a joga csak akkor válik nyílvánvalóvá, amikor a főurak külön tanácskozása törvényes formában kimondott előjoggá válik, és még inkább akkor, amikor a nemesség személyes megjelenése helyébe a követküldés lép. A középkori Európai Egyetemeken tanultak a Bakk család tagjai, köztük a párizsi Sorbon egyetemen, továbbá bolognai, bécsi és a krakkói egyetemeken.
Primor szentkatolnai Bakk István PhS
Fia primor szentkatolnai Bakk István Endre már Magyarországon, Nyíregyházán született 1916-ban. Trianon Erdélyben érte a családot. Dr. Bakk Istvánné – született Füstér Julianna Terézia – fiával, Istvánnal és édesanyjával Radoszta Júliával Erdélyben, Kolozsvárott telepedtek le.
A hercegi és grófi Füstér család Katalóniából származik. A Füstéreket a 13-ik századtól ismerjük Spanyolországban.
A Füstér család I. Jakab (1208. február 2. - 1276. július 27.) királysága idején Aragónia, Valencia és Mallorca birtokosok Baleár Mallorca szigetén, továbbá Valencia, Alicante, Barcelona, Castellón tartományban, III. Alfonz (1265. november 4. - 1291. június 18.) aragóniai király idején a Füstér család tagjai várakat építettek: 1248-ban a katalóniai Xativában és Peniscolában, 1263-ban pedig Alcoyban, továbbá 1290-ben Cocentainában, 1296-ban Albaidában, 1300-ban Sant Mateuban, 1306-ban Valenciában is. A család egyik ága a Kapisztrán Szent János kormányzóból vált ferences szerzetes által szervezett keresztes sereggel került Magyarországra, ahol családot alapított. Ennek késői leszármazottja a Váli Füstér Ferenc Ürményi országbíró tiszttartója. Ezen családhoz tartozik Füstér Imre Székesfehérvári bútorgyáros lánya Füstér Julianna Terézia, kinek férje primor szentkatolnai Bakk István orvos volt.
Bakk István Endre 1941-ben visszatér Magyarországra. Ő tudatában volt a családjának az ókori királyszkíta múltjáról. A magyar királyság Tripartitumának Hármas könyvének a törvénygyűjteménye: III. rész, 4. czim:
„Az erdélyi scithákról, kiket székelyeknek hívunk. Vannak ezen kívül Erdély ’vídékein a ’scyta néptől Pannoniába első bejövetelekor odaszakadt scythák, kik kiváltságos nemesek, mi őket (magyarul székelyeknek) romlott (diák) néven siculusoknak nevezünk; törvényök és szokásuk egészen különböző; a ’hadakozásban igen tapasztaltak; az örökségeket és hivatalokat (régi szokásként) nemzetségek és ivadékok ’s ivadéki ágak szerint osztják fel maguk között…”
Bakk István Endre elzárkózott a magyarországi király nélküli királyság és az utána következő mindenféle politikai formációtól. Nem töltött be semmilyen hivatalt és nem volt tagja semmilyen pártnak, így a fasiszta és kommunista pártnak sem.
Az 1945 utáni államosítás által érintett történelmi családokat, nagypolgári és nagyiparosokat mellőzték az 1988 és 1990 között zajló Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásoknál.
Hallgatólagosan az államosított vagyon privatizációját emelték be, melyek lényegi pontjai mögött, az 1945 előtti múlt képviselőit kihagyva alakították ki az egyes témákat. Fontossá emelve legitimitáció nélkül jövőképeket fogalmaztak meg.
A CILANE tagszervezetek döntéséhez csatlakozva Bakk István Endre festőművész létrehozta a rokonunk Bakk Endre Kanonok nevét viselő alapítványt 1990. október 11-én. Bakk Endre kanonok a Bak és Jancsó család történetét írta meg, amely a Bakk család Székelyföldi időszakának 1467-1883-ig tartó idejét öleli fel. Bakk Endre a székelység őstörténeti múltjára, így a családunk eredetére sem tért ki. Abban az időszakban a Habsburg hatalmi adminisztrációt és birodalmi irányt a németesítés uralta, ezért a család a történelmi orientációjánál ezt a kérdést nyitva hagyta, mint ahogy írta, ezt a kérdést az utókorra hagyta. A család nevének történetéről általánosságban beszél. A Bakk család szerepel a Révai és a Pallasz nagylexikonokban is.
Eljött az idő, amikor az Egyesült Európában a történelem fontos, mert a mai politikai és viszonyrendszert adja. A történelmi múltunk a családi múltat teljes egészében a kibővített Bakk családtörténetben be kell mutatni. A változó történelmi korszakok, illetve a semmisnek ítélő társadalmi korok hatásainak nem engedve, a változást okozó idő dacára is a Bakk család több mint 850 évével és a történelmi múltjával az európai dinasztiákkal azonos.
A Bakk család szkíta múlttal, – nem királyi akaratból – reneszánsz arisztokrata család. III. Béla király időszakában 1172-től a királyszkíta Mok nádorral indul a Bakk nemzetség. A Bakk család ágai a magyar történelemben: grófi Bak (Karlovics II. János bán 1521.); báni (Korbáviai Bakk 1259-ben Dalmát és Horvát bán); primori rangot (Hatolykai Bak II. György 1602.) viseltek és Magyarország reneszánsz időszakában kimagasló szerepet vállaltak Berendi Bak János zászlósúr (1444); 1264-ben IV. Béla király idejében a Bak ugocsai és erdődi comes; 1321-ben Károly Róbert király idején Bak ungi comes.
A gróf (comes) Bakk család tagjai szabad urakként (liberi domini) az 1300-as évektől örökös, vármegyei hatóság alól kivett, magánjellegű immunitási területek birtokosaiként teljesen szabad földesúri hatalmat gyakoroltak. A Bakk család tagjainál Horvátországban maradt meg legtovább a grófságoknak a különleges területe. A Magyar királyságban nem sok grófság keletkezik, ám megemlíthetjük a következőket: a király szkíta székelyeknek Székelyföld és a magánjellegű grófságok közül a Bakkoknak a korbáviai; a Cilleieknek zagorjei grófsága, melyet Mátyás király 1463-ban Vitovecz Jánosra ruház; a Bazini, a szentgyörgyi, a besztercei, a Szapolyaiak szepesi és Corvin János hunyadi grófsága. A többi grófságnál nem tudjuk biztosan, hogy nem egyszerűen csak ispánságot jelent-e a comes elnevezés. Az 1495. évi 15. törvénycikk azonban a grófoknak, illetve mindenkinek az ilyen külön jogát megszüntette, ezzel a felsorolt összes grófságot megszűntették.
A 14-ik század folyamán a „bárók" megjelölést kizárólag az ország fő tisztségviselőire alkalmazzák. 1444. április 18-án, Budán az országgyűlés rendjei megerősítik I. Ulászló dekrétumát, ebben megtalálható a teljes, a diéta résztvevőinek jegyzéke. Ezen a rendi korszakhoz tartozó 1444-es országgyűlés az ott résztvevő országnagyokat (bárók) és előkelők neveit tartalmazza, többek mellett Hunyadi János és berendi Bak János nevét is. A Hunyadiak és a Jagellók korában már nemcsak őket, hanem a leghatalmasabb főúri családok tagjait is értették alatta, akik 1487-ben az ország „természetes báróiként" (barones naturales) kezeskednek a sankt pölteni fegyverszünet megtartásáért. Mátyás király után a gróf Bakk család tagjainak, mint főrendeknek Horvátországban a királlyal szembeni különállásukat határozottabban az 1495. évi 25. törvénycikk rögzítette, továbbá a nagybirtokos arisztokráciát, mint rendet is szabályozták, ebben arra kötelezte a királyt, hogy az országgyűlés összehívása előtt tartozik a gróf Bakk család tagjait, a főpapokat és a főurakat összehívni, hogy az országos főtisztekkel és tanácsosokkal az országgyűlés tárgyait megtárgyalja. A zászlós urakat az 1498. évi 22. törvénycikk saját bandérium tartására jogosítja fel, akik már az 1505-i rákosi országgyűlésen barones cím alatt külön rendként sorakoznak fel a többi főrend (proceres) és a megyei nemesség küldöttei előtt.
Az 1500. évi 10. törvénycikkben rögzítve van, hogy a főpapoknak és a báróknak joguk van a király tanácsában való helyhez. Megerősíti ezt a jogot az 1518. évi 39. törvénycikk, amelyben a kisebb tanácsnak a tagjait név szerint felsorolja és kimondja, hogy a többi tanácsos joga épségben marad. A 15-ik század végén tehát már törvények is vannak a zászlós uraknak az országos ügyekben való befolyásáról. Mint minden jogfejlődésnél, itt is megelőzik a tények a törvényeket. A báróknak – akiket e korban még consiliariusoknak is neveznek – e joga azonban a 16-ik század elején már mindenki által elismert és alkotmányunkba illesztették.
A királyi kúriában, azaz a királyi tanácsban való Bakk család részvétele nemcsak a családé, hanem a királyé is, ahol a család a többi zászlósúrral, vagyis a bárókkal (baro naturales) csak az olyan királyi rendeletek végrehajtását engedték meg, melyek nekik is megfeleltek. A királyi tanácsban a Bakk család részvételi joga nem volt ugyan még szabályozva, de a Bakk család gondoskodott róla, hogy fiaik még az ő életükben szintén részt vegyenek a tanácsban. Ezzel aztán örökletessé is tették a királyi tanácsban való részvételt. A királyi tanács e korban tulajdonképpen a törvényhozó hatalom és ezért, amikor a következő korban a törvényeket összegyűjtik, a királyi tanács határozatait is felveszik e gyűjteménybe. Ugyanekkor a királyi tanácsnak e jogát a zászlósurak különféle ligái a maguk részére akarják lefoglalni. E törekvések között a legérdekesebb a sárkányrendé. A Bakk családból Korbáviai Bak János Zsigmond király asztalnokmestere alapító tagja volt az 1408-ban létrehozott Sárkány lovagrendnek. A sárkányrend formáját tekintve nem liga, alapszabályait s ezek szellemét tekintve azonban az. Az alapszabályba foglalták, hogy a király köteles az országos ügyeket a rendnek legalább öt tagjával megtanácskozni. Ennek hatására iránymutatásként külön intézmény fejlődik, az úgynevezett kisebb királyi tanács a befolyásuk fenntartására, ezért állandóan a királyi udvarban tartózkodnak. A sárkányrend formáját tekintve nem liga, alapszabályait s ezek szellemét tekintve azonban az. Az alapszabályba foglalták, hogy a király köteles az országos ügyeket a rendnek legalább öt tagjával megtanácskozni. Ennek hatására iránymutatásként külön intézmény fejlődik, az úgynevezett kisebb királyi tanács a befolyásuk fenntartására, ezért állandóan a királyi udvarban tartózkodnak.7. törvénycikk ki is mondja, mikor úgy intézkedik, hogy a kormányzó mellé választott kisebb tanácsba a nádor, országbíró, két főpap, két zászlós úr mellé hat nemes is választandó.
Mindez élesebben Hunyadi Jánosnál: a kormányzói tanács két főből álló állandó tagjai Berendi Bak János és Orbovai László. A Bakk család a tanácsban egyesült nagybirtokosok, a zászlós urakkal együtt nagyobb hatalmat képviseltek, mint az országgyűlés, melynek összehívása tőlük függött; ha pedig az összehívott országgyűlés valami olyat határozott, ami nekik nem felelt meg, akkor megvétózták annak királyi szentesítését. A 15-ik században nem tettek különbséget a tanács és az országgyűlés határozatai között. A király rendeletei és a királyi tanács határozatai közt sem tettek különbséget. Az az intézkedés, amit királyi rendeletnek lehet nevezni, a tanács határozatai, valamint az országgyűlés határozatai lényegükben nem különböznek egymástól. Mindegyik érvénye a báróknak nevezett tanácsosok hozzájárulásától függ. Ezért kerülnek a magyar országos törvénytárba (Corpus iuris Hungarici-be) az olyan határozatok, melyek csak a királyi tanácson mentek keresztül, mint az 1404. évi 1. törvénycikk az 1405. évi decretum minus az 1411. évi 4. törvénycikk. Ezért szednek sokszor még adót is az ilyen formában létrejött decretum alapján. Ez 1439 óta a király a Bakk család tagjaival és néhány főúrral adót vetett ki. Mátyás király is bevonja a Bakk családot az adó beszedésnél: Berendi Bak Boldizsárt trencsényi dikátort 1484-ben. A Bakk család tagjai a királyi tanácsban egyesült főurakkal és főpapokkal 1439-ben kikötik, hogy a király tartozik más országaiban is a török elleni háborúra ugyanekkora adót kivetni. Mátyás alatt az adószedésnek pedig ez lett a rendszere.
A középkorban a Bakk család tagjai nagybirtokos arisztokrataként született törvényhozók már akkor, amikor a nemesség is személyesen megy az országgyűlésre, ám ez a joga csak akkor válik nyílvánvalóvá, amikor a főurak külön tanácskozása törvényes formában kimondott előjoggá válik, és még inkább akkor, amikor a nemesség személyes megjelenése helyébe a követküldés lép. A középkori Európai Egyetemeken tanultak a Bakk család tagjai, köztük a párizsi Sorbon egyetemen, továbbá bolognai, bécsi és a krakkói egyetemeken.
Primor szentkatolnai Bakk István PhS
